Henryk Rzewuski
| Henryk Rzewuski | |
 | |
| Élete | |
| Született | 1791. május 3. Szlavuta, Ukrajna |
| Elhunyt |
Chudniv, Ukrajna |
| Szülei | Justyna Rdułtowska Adam Wawrzyniec Rzewuski |
| Házastársa | Julia Grocholska |
| Gyermekei | Countess Marianne Rzewuska |
 | |
| Henryk Rzewuski aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Henryk Rzewuski témájú médiaállományokat. | |
Henryk Rzewuski [ejtsd: rzsevuszki] (Szlavuta (Volhinia), 1791. május 3. – csudnovi birtokán (Volhíniai kormányzóság), 1866. február 28.) lengyel író, publicista.
Élete
[szerkesztés]Konzervatív grófi családban nevelkedett, ahol fontos volt a nemesei szabadságjogok tisztelete, a legitimizmus, a katolikus ortodoxia szelleme. Élesen szemben állt a liberalizmussal, a felvilágosodás eszmerendszerével. Francia neveltetésben részesült, világlátott ember volt, sokat utazott. Irodalmi munkásságának kezdete itáliai tartózkodásának idejére esik (1829–1832). Mickiewiczcsel jó barátságban volt, a Krímben és olasz földön is jártak együtt. Rzewuski a nagy sikerű anekdotáit a 18. századi nemesi életből merítette. 1841-ben létrehozta a pétervári irodalmi csoportot, melynek vezető ideológusa lett, a Tygodnik Petersburski folyóirat szerkesztőjeként is támogatta a mozgalmat. Ebben az újságban hozta nyilvánosságra a nemzeti függetlenség feladását és az orosz kormányzat iránti feltétlen lojalitását hirdető írásait. Később Varsóban Paszkievics mellett töltött be fontos hivatali tisztséget. A varsói orosz kormány szolgálatában a reakcionárius Dziennik Warszawski című lapot adta ki.[1]
Munkássága
[szerkesztés]- Első műve: Severin Soplica úr nevezetes dolgai (Párizs, 1839, 4 kötet, átdolgozva, Vilna, 1844 és 1845) feltűnést keltett.[2]
- Mieszaniny obyczajowe (Szokás-egyveleg, 1841–43)[3]
- Regényei közül említendők:
- Listopad (Varsó, 1845)
- Pazzlotowlosy (Az aranyhajú apród)
- Zamek Krakowski (A krakkói vár, 1847–1848)
- Halála után jelent meg Próbki historyczne (Történeti próbák, 1868) című munkája.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A kezdeti sikereket követően az olvasóközönség csalódottan fordult el a laptól, mivel a szélsőséges írások megbotránkoztatták a patrióta lengyeleket.
- ↑ Ez a gawęda-gyűjtemény hozta meg számára a népszerűséget és az elismerést, a későbbiekben nem sikerült ennek művészi színvonalát túlszárnyalnia
- ↑ Jarosz Bejla álnéven írta.
Források
[szerkesztés]- Bokor József (szerk.). Rzewuski, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
- Világirodalmi lexikon XII. (Rjab–Sez). Főszerk. Király István. Budapest: Akadémiai. 1991. 334. o. ISBN 963-05-5923-4
